Jelenlegi hely

Címlap

A MAGYAR RENDÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSASÁG
ALAPSZABÁLYA



A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényben biztosított alapvető jogok, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján a Magyar Rendészettudományi Társaság (a továbbiakban: Társaság) 2004. május 24-ei alakuló közgyűlésén elfogadott Alapszabálya a következő:


I. fejezet

1. §

A Társaság neve, székhelye, jelei és céljai


1. A Társaság neve: Magyar Rendészettudományi Társaság

2. A Társaság nevének rövidítése: MRTT

3. A Társaság neve idegen nyelven:

angolul: Hungarian Association of Police Science;
franciául: Association Hongroise des Sciences Policieres;
németül: Ungarische Gesellschaft für Polizeiwissenschaft;
oroszul:Vengerszkoje Obscsesztvo dlja Nauk Pravoohranenija.


4. A Társaság székhelye: 1121 Budapest, Farkasvölgyi út 12.


5. A Társaság önkormányzattal rendelkező, állami szervektől, politikai pártoktól, mozgalmaktól és egyéb politikai csoportosulásoktól független társadalmi szervezet, amely pártoktól támogatást nem kap, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít, és ezt a továbbiakban is kizárja. Tudományos és kutatási tevékenységét az 1989. évi II. törvény alapján fejti ki, és jelen Alapszabály szerint működik. Rendeltetése a rendészettel kapcsolatos tudományos ismeretek kérdéseinek vizsgálata és az ahhoz kapcsolódó társadalmi tevékenység összefogása. Nyilvántartott tagsággal rendelkezik és céljának elérésére szervezi tagjainak tevékenységét.

 

6. Működési területe a Magyar Köztársaság.

7. Bélyegzője:

7.1. Körbélyegző:

 

a) köralakban felírt szöveg: Magyar Rendészettudományi Társaság, Budapest

b) középen: a Társaság nevének rövidítése

c) alul: a bélyegző sorszáma.


7.2. Kis körbélyegző: köralakban felírt szöveg: Magyar Rendészettudományi Társaság, Budapest; középen a Társaság nevének rövidítése. Alul a bélyegző sorszáma.

8. A Társaság jelképeit a Közgyűlés határozza meg.

9. A társaság alapítási éve: 2004.

(Bejegyzés dátuma: ……………. Főv. Bíróság Pk. …….. sz. ügyirattal …….. sorszám alatt.

Adószáma:………………………..
Bankszámlaszáma:…………………….
Statisztikai számjel:……………………….)

 

10. A Társaság jogi személy, az 1989. évi II. törvény alapján önálló társadalmi szervezetként működik.


2. §

A Társaság céljai és tevékenysége


1. A Társaság céljai:


a. a rendészettudománnyal és a rendészettel kapcsolatos tudományos ismeretek fejlesztése, az egyes rendészeti problémák tudományos vizsgálata;

b. a rendészettel összefüggő és más kapcsolódó szakterületek iránt érdeklődő, azokkal tudományos igénnyel foglalkozó vagy foglalkozni kívánó állampolgárok összefogása; a rendészettudomány fejlődésének szolgálata; a tudományos eredmények gyakorlatban való alkalmazásának segítése;


c. megfelelő fórum biztosítása a társaság tagjai részére ismereteik bővítésére, kutatásaik segítésére, szakmai eredményeik terjesztésére, publikálására, szakmai színvonaluk emelésére, továbbá érdekeik védelmére;

d. a magyar rendészettudományi élet hagyományainak felkutatása, ápolása, a szakmai egység és az együvé tarozás érzésének, gyakorlatának erősítése.


2. A Társaság, a céljainak elérése érdekében különösen a következő fontosabb tevékenységeket fejti ki:


a. konferenciákat, fórumokat, ankétokat, szemináriumokat, vitaüléseket rendez;

b. a rendészettudomány fejlődését elősegítő bemutatókat, kiállításokat szervez, szakmai tájékoztatókat tart;


c. szakmai tárgyú folyóiratokat és kiadványokat szerkeszt és ad ki;

 

d. folyamatosan részt vesz a rendészettudománnyal kapcsolatos kutatási, fejlesztési és oktatási feladatok áttekintésében és értékelésében, azok megoldását javaslataival segíti;


e. a tudományos munka elismerése érdekében emlékérmeket, és a kiemelkedő tevékenységet elismerő díjakat alapít és ítél oda, pályázatokat hirdet és jutalmakat tűz ki;


f. kapcsolatokat épít ki és tart fenn, valamint együttműködik az állami és a társadalmi szervekkel, a Magyar Tudományos Akadémiával, a rendészetet erősítő, valamint a hasonló célú és szerepkörű intézményekkel, szervezetekkel és egyesületekkel;


g. kapcsolatot létesít külföldi társszervezetekkel, anyagi erőforrásaihoz mérten elősegíti, illetve lehetővé teszi tagjai részvételét külföldi konferenciákon, valamint külföldi szakemberek részvételét saját rendezvényein;

h. bel-, és külföldi tanulmányutakat szervez;

i. tagjai számára szakmai érdekképviseletet szervez, szakértőket fogad el;

j. saját szakterületén díjazás ellenében szerződéses (megbízásos) munkákat végez.


II. fejezet

3. §

A Társaság tagjai, a tagsági viszony keletkezése és megszűnése


1. A Társaság tagjai lehetnek:


a. rendes tagok;

b. pártoló tagok;

c. tiszteletbeli tagok;

d. örökös tagok.


2. A Társaság rendes tagja lehet minden olyan magánszemély és jogi személy, aki:


a. a Társaság célkitűzéseivel egyetért;


b. az Alapszabályban rögzítetteket elfogadja;


c. a Társaság munkájában tevékenyen részt vesz, s a Közgyűlés által meghatározott összegű tagsági díjat évente, az első félév végéig befizeti.

3. A Társaság pártoló tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei, aki (amelyek) a Társaság céljaival egyetért és a Társaságot anyagilag is támogatja.

4. A Társaság tiszteletbeli tagja lehet az a természetes és jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei, aki (amelyek) a hazai és a nemzetközi rendészettudományban kiemelkedő eredményeket ért (értek) el, az Alapszabályban foglalt célok megvalósítását tevékenységével jelentős mértékben elősegíti. A tiszteletbeli tagságról a Közgyűlés dönt.

 


5. A Társaság örökös tagja lehet (legfeljebb 12 fő) az a személy, akit a Társaságban huzamosabb ideig végzett kiemelkedően eredményes munkájáért a Közgyűlés örökös tagnak megválasztott.


4. §

A tagsági viszony keletkezése


1. Társasági tagsági viszony keletkezhet:


a. a Társaság alapításakor;

b. belépéssel;

c. tiszteletbeli taggá választással.


2. A tagfelvételi eljárás:


a. a rendes tag felvételéről az írásos belépési nyilatkozat alapján az alakuló közgyűlésen a közgyűlés, a későbbiekben az elnökség dönt.
b. a pártoló tag felvételéről az írásos belépési nyilatkozat alapján az Elnökség dönt. Jogi személyek esetében a képviseletet az arra jogosult személy látja el.


3. A tiszteletbeli és örökös tagságra vonatkozó személyi javaslatot az Elnökség terjeszti elő, és a Közgyűlés dönt.


5. §

A tagsági viszony megszűnése


1. A tagsági viszony megszűnhet:


a. kilépéssel;

b. törléssel;

c. kizárással;

d. a tag halálával, illetőleg jogi személy esetében a cégjegyzékből való törléssel;

e. az örökös vagy tiszteletbeli tagság megvonásával;

f. a Társaság megszűnésével.


 

2. A Társaság tagja saját elhatározása alapján kiléphet a szervezetből. Kilépési szándékát az Elnökségnek írásban kell bejelentenie, amely a következő Közgyűlésen tájékoztatja a jelenlévőket a kilépett tag(ok) számáról. A tagot a bejelentésen szereplő keltezéstől számítva kilépettnek kell tekinteni.


3. Az Elnökség törölheti a tagok sorából azt, aki saját hibájából egy évi tagsági díjjal hátralékban van, és felszólítás után három hónapon belül nem rendezi hátralékát.


4. Az Elnökség legalább kétharmados többségi határozatával meghozott határozatával kizárhatja a Társaságnak azt a tagját, aki az Alapszabály ellen súlyosan vét. A kizárt tag három éven belül nem létesíthet tagsági viszonyt a Társasággal.


5. A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a Közgyűléshez címzett fellebbezéssel élhet. A benyújtott fellebbezés elbírálására, a beérkezéstől számított 90 napon belül rendkívüli közgyűlést kell összehívni.

6. A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.

III. fejezet

6. §

A Társasági tagok jogai és kötelezettségei


1. A Társaság minden tagjának joga, hogy:


a. részt vegyen a Társaság tevékenységében, az Alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában, ezek érdekében megfelelő tájékoztatást kapjon, véleményét, javaslatait szóban vagy írásban megtegye, és azokra választ kapjon. Ha álláspontja kisebbségben marad, joga van véleményének fenntartására, és különvéleményként való megjelenítésére;


b. a Társaság egészének és szerveinek működésével, célkitűzéseinek, terveinek megvalósításával és anyagi-pénzügyi helyzetével összegfüggésben az illetékes szervekhez, tisztségviselőkhöz kérdést intézzen és azokra érdemi választ kapjon;


c. igénybe vegye a Társaság szolgáltatásait és eszközeit.


2. A Társasági rendes tagjai és örökös tagjai azonos szavazati joggal rendelkeznek, szavazati jogukat csak személyesen gyakorolhatják, tisztségre jelölhetők és megválaszthatók.


3. A pártoló és tiszteletbeli tag tanácskozási és javaslattételi joggal vesz részt a Társaság rendezvényein, tisztségre nem választható.


4. Az örökös tag jogosult a Társaság minden rendezvényén külön delegálás nélkül teljes joggal részt venni.


5. A rendes tag köteles:


a. az Alapszabályban megfogalmazott célkitűzéseket, a Közgyűlési és a testületi határozatokat megvalósítani, az Alapszabály rendelkezéseit betartani;


b. a tudományos kutatás szakmai és etikai szabályait betartani;


c. a tagdíjat megfizetni.


6. A pártoló és a tiszteletbeli tag köteles:


a. Az Alapszabály rendelkezéseit betartani;

 

b. A tagsági díjat megfizetni, illetve jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a Társaságot vállalásának mértékében anyagilag támogatni.

 

7. Az örökös tag tagdíjat nem köteles fizetni, a tiszteletbeli tagot az Elnökség mentesítheti a tagdíjfizetés kötelezettsége alól.

8. A tag a társaságnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint tartozik felelősséggel.


9. A Társaság valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja.

10. A jogi személy tag a jogait és a kötelezettségeit a bejegyzett képviselője útján gyakorolja, illetve teljesíti.[1]

 

IV. fejezet

A Társaság szervezeti felépítése és működési rendje

7. §

A Társaság szervei


1. A Társaság szervei:

a. Közgyűlés;
b. Elnökség;
c. Felügyelő Bizottság;

d. Testületi Szervek:

- tagozatok,

- szakosztályok,

- tudományos klubok, műhelyek,

- önálló szakcsoportok.

 

2. Az 1) a.-b.-c. pontokban felsorolt szervek a Társaság vezető szervei.

 

3. A Társaság vezető szervei különböző testületi szerveket, bizottságokat, és munkacsoportokat hozhatnak létre.


8. §

A Közgyűlés


1. A Társaság legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagság összessége. A Közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű többségének (50%+1 fő) jelenléte esetében határozatképes. A Közgyűlést az elnök hívja össze. A Közgyűlésre a tagságot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a Közgyűlés napja között legalább 15 napnak kell lennie. Évente egyszer Közgyűlést, három évente tisztújító Közgyűlést kell tartani. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha:


a. az Elnökség és/vagy a Felügyelő Bizottság indokoltnak tartja;


b. a szavazati joggal rendelkező tagok összességének egyharmada ok, cél megjelölésével írásban kezdeményezi.


2. A Közgyűlés ülései nyilvánosak, azon bárki részt vehet. A Közgyűlés határozatait egyszerű többséggel (50% + 1 fő) nyílt szavazással hozza. A Közgyűlés a Társaság tisztségviselőit, a vezető szervek tagjait egyszerű többséggel, (50 % + 1 fő) titkos szavazással választja meg. Többes jelölés esetén, amennyiben a szavazás és a megismételt szavazás is eredménytelen, a második megismételt szavazás alapján az a jelölt nyeri el a tisztséget, aki a legtöbb szavazatot kapta. Az alapszabály módosításához és a Társaság feloszlásának kimondásához a szavazati joggal rendelkező tagok kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges. A Társaság éves beszámolója elfogadásához a jelenlévő szavazati jogú tagok egyszerű többséggel (50% + 1 fő) nyílt szavazással meghozott határozata szükséges.

3. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:


a. a tisztségviselők megválasztása és visszahívása;

 

b. az alapszabály megállapítása és módosítása;


c. a Társaság éves beszámolójának elfogadása;


d. a Társaság éves munka- és költségvetési tervének elfogadása;


e. a Felügyelő Bizottság évi beszámolójának elfogadása;

 

f. a Társaság más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása;


g. a Társaság Etikai Kódexének jóváhagyása, vagy módosítása;

 

h. az Elnökség és a Felügyelő Bizottság ügyrendjének jóváhagyása, illetve módosítása;


i. az örökös és tiszteletbeli tagság és tiszteletbeli tisztségviselő címek odaítélése és megvonása;


j. a tagsági díj és a Társaság tisztségviselői tiszteletdíjának elvi meghatározása;

k. a Társaság feloszlásának kimondása és a visszamaradó vagyonával való rendelkezés joga;

 

l. a Társaság jelképeinek meghatározása


m . a döntés mindazon ügyekben, amelyeket az Alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal.


4. A Közgyűlés minden szavazati jogú résztvevőjét egy szavazat illeti meg. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b) pont), élettársa a határozat alapján a /kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy ; b/ bármilyen más előnyben részesül illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Társaság célszerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Társaság által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

5. Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, ha a fentiekről a tagokat az eredeti meghívóban már előre tájékoztatták. [2] A megismételt Közgyűlést az eredeti határozatképtelenség miatt elmaradt Közgyűlés időpontját követően 15 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti Közgyűlés meghívójában is megjelölhető.


6. A Közgyűlésen elhangzottakról és a hozott határozatokról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet aláírja a levezető elnök és a Közgyűlés által megválasztott két hitelesítő tag. A Társaság titkára köteles a Közgyűlés által hozott döntések nyilvántartását naprakész vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók, ellenzők és a tartózkodók száma és számaránya.

 

7. Az Elnökség köteles a Közgyűlés által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, a döntés meghozatalától számított 8 napon belül írásban, vagy elektronikus formában az érintettnek megküldeni, a Társaság székhelyén hirdetményként közzétenni, illetve nyilvánosságra hozni.

 

9. §

Az Elnökség


1. A Társaság képviseleti-ügyintéző szerve az Elnökség, amely a Közgyűlés által megválasztott tisztségviselőkből (elnök, három elnök-helyettes, főtitkár, titkár és 9 tag) álló 15 tagú testület. Üléseit szükség szerint, de legalább félévenként tartja, melyeket az Elnök hív össze és vezet. Az Elnökség ülései a Társaság tagjai számára nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. Ülésein állandó meghívottként, tanácskozási joggal részt vesznek a Felügyelő Bizottság elnöke (FB) és a tiszteletbeli tisztségviselők.

2. Az Elnökség ülésére minden tagját a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 15 nap időköz legyen. Az Elnökség határozatképességéhez 8 fő jelenléte szükséges. [3] Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, személyi kérdésekben legalább 2/3-os többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

3. A határozathozatalban nem vehet részt, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b) pont), élettársa a határozat alapján: a/ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy; b/ bármilyen előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. A b) pont esetében nem minősül előnynek a Társaság által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

4. Az Elnökség üléseiről a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló tv. figyelembevételével jegyzőkönyvet kell felvenni. Az Elnökség által hozott határozatokat az érintettekkel írásban, vagy elektronikus formában kell közölni és a nyilvánosság biztosítása érdekében azt közleményként, a Társaság székhelyén hirdetményként közzé tenni, illetve nyilvánosságra hozni. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő Közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni.


5. Az Elnökség maga állapítja meg saját ügyrendjét, és ennek alapján végzi tevékenységét, melyet a Közgyűlés hagy jóvá, illetve módosít.


6. Az Elnökség hatásköre és feladatai:


a. a közgyűlések közötti időszakban, a Társaság, valamint a saját munkaterve alapján irányítja a Társaság munkáját, segíti a testületi szervek és szervezeti egységek tevékenységét;


b. tervezi és szervezi a Társaság szervezeti, tudományos és társasági életét, irányítja a Társaság gazdálkodását, a tagsági viszonnyal kapcsolatos ügyeket;


c. kapcsolatot tart más állami, társadalmi és magán-, illetve külföldi szervezetekkel és szervekkel, valamint meghatározza a Társaság ezekhez fűződő viszonyát;


d. beszámol tevékenységéről, a Társaság tudományos életéről és a költségvetés helyzetéről a Közgyűlésnek;


e. képviseli és védi a Társaság tagjainak érdekeit;


f. jóváhagyja a testületi szervek megalakítását és működésének rendjét;

g. dönt a Társaság által alapított díjak és címek odaítélése tárgyában az illetékes bizottság által beterjesztett javaslatról;


h. dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe;


i. végrehajtja azokat a feladatokat, amelyekkel a Közgyűlés megbízza, illetve amelyekre a Felügyelő Bizottság felkéri;


j. előkészíti és összehívja a Közgyűlést;


k. minden évben pontosítja a taglétszámot;


l. összeállítja a saját ügyrendjét, a Gazdálkodási Szabályzatot és a Társaság PR-tervét;

 

m. gondoskodik a Közgyűlések és az Elnökség ülései jegyzőkönyveinek összeállításáról és azoknak a jelen alapszabályban foglaltak szerinti nyilvánosságra hozataláról;


n. megküldi a Közgyűlési, Elnökségi ülések jegyzőkönyveinek (határozatainak) egy példányát a Felügyelő Bizottságnak.


7. Az Elnökség az Elnök irányításával az Alapszabályban rá vonatkozó előírások, valamint a saját ügyrendjében és jóváhagyott munkaterve alapján, két Közgyűlés között végzi ügyintéző és szervező munkáját.

8. Az Elnökség tevékenyen részt vesz és segíti:


a. a Társaság szervezési, igazgatási és képviseleti ügyeit;


b. a Társaság tudományos ügyeit (pályázatok, rendezvények, államigazgatási szervekkel, oktatási intézményekkel, tudományos szervezetekkel és társaságokkal való kapcsolattartás stb.);


c. a Társaság külföldi szervezetekkel és szervekkel kialakított kapcsolatait;

d. a propaganda- és tájékoztatási ügyeket;

 

e. a pénzügyi gazdálkodási és belső ellenőrzési tevékenységet, a gazdálkodásról szóló jelentések és költségvetési tervek, a beszámolók és mérlegek összeállítását, a szervezeti egységei tevékenysége feltételeinek megteremtését és az ezzel kapcsolatos feladatok koordinálását.


10. §

A Felügyelő Bizottság (FB)


1. A Társaság Alapszabály szerinti működését ellenőrző szerv, amely a Közgyűlés által megválasztott elnökből és hat tagból áll. A Felügyelő Bizottság szükség szerint ülésezik és évente beszámol a Közgyűlésnek munkájáról.

2. Az Alapszabály szerinti működés biztosítása érdekében figyelemmel kíséri a Társaság szervezeteinek ügyrendi, tudományos és gazdálkodási tevékenységét.

3. A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre különösen


a. kezdeményezi a rendkívüli Közgyűlés összehívását, és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselők, vagy az Elnökség tevékenysége jogszabályba, az Alapszabályba, illetve a közgyűlés határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a Társaság vagy a tagok érdekeit;

b. köteles megvizsgálni a Közgyűlés ülésének napirendjén szereplő valamennyi lényeges jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a Közgyűlés hatáskörébe tartozó – nem személyi - ügyre vonatkozik;

c. írásbeli jelentést készít a költségvetés felhasználásáról a Közgyűlés részére;

d. ellenőrzi a Társaság működését és gazdálkodását;


e. ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket;

f. jelentést kérhet a vezető tisztségviselőktől, illetve tájékoztatást vagy felvilágosítást a Társaság munkavállalóitól;

g. betekinthet a Társaság könyveibe és irataiba, illetőleg megvizsgálhatja azokat.

4. Az FB köteles a Társaság Elnökét, illetve az Elnökséget tájékoztatni és a Közgyűlés összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:

a. a Társaság működése során olyan jogszabálysértés vagy a Társaság érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult Elnökség /Közgyűlés döntését teszi szükségessé;

b. a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó (kötelezettségszegésre utaló) tény merült fel.

 

 


5. Ha az FB indítványára annak megtételétől számított harminc napon belül az Elnökség nem dönt, vagy döntése nem szünteti meg a 4) a. pontban leírtakat, vagy azok következményeit érdemben nem orvosolja, illetve nem hívja össze a hatáskörileg illetékes Közgyűlést, a Közgyűlést az FB is összehívhatja.

6. Az FB köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg.

7. Az FB egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti az FB tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, az FB ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.


8. Az FB testületként jár el. Az FB határozatképes, ha tagjai közül 5 fő jelen van. [4] Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. Az FB tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. Az FB tagját e minőségében a Társaság tagja nem utasíthatja.


9. Az FB üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – az FB bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni az FB ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.


10. Az FB az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a Közgyűlés hagy jóvá.

11. Az FB elnöke és tagjai szavazati joggal vesznek részt a Közgyűlés munkájában, az elnök tanácskozási joggal az Elnökség ülésein is.

12. Ha az FB tagjainak száma 5 fő alá csökken, vagy nincs aki az ülését összehívja, a Társaság Elnöke az FB rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a Közgyűlést.

11. §


A Társaság tisztségviselői


1. A Társaság tisztségviselői az Elnök, az elnökhelyettesek, a főtitkár, a titkár, az FB elnöke, az elnökség, és az FB tagjai.

2. A Társaság Elnöke tevékenységével a Közgyűlésnek felelős.


3. Az Elnök feladata és hatásköre:


a. A Társaság tevékenységének irányítása;


b. a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése;

 

c. az Elnökség ügyrendje szerint döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban, a hatáskörébe tartozó kérdésekben;

 

d. a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának és ellenőrzésének irányítása;

e. kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;

f. az Elnökség üléseinek vezetése;


g. a Társaság képviseletének ellátása;


h. a hatáskörébe utalt ügyekben döntés és intézkedés;


i. az Elnökség üléseinek összehívása;


j. az ügyintéző apparátus irányítása;


k. a Társaság gazdálkodásának irányítása;


l. utalványozási jog gyakorlása;


m. a munkáltatói jogok gyakorolása;


n. minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.

 

4. Az Elnök a feladat- és határkörét az Elnökség ügyrendje szerint – a 3) a. – b.- c.- g.- h. – m. – n. pontjaiban leírtak kivételével -, az Elnökség más tisztségviselőjének leadhatja, illetve más elnökségi tisztségviselővel megoszthatja.

5. A Társaság elnöke felelős az Elnökség, és ezen keresztül a Társaság szervezeti egységei, valamint testületi szervei törvényes, az Alapszabálynak megfelelő működéséért. Képviseli a Társaságot hazai és nemzetközi tudományos állami és társadalmi szervezetekkel folytatott tanácskozásokon és rendezvényeken. Az Elnök a munkába esetenként tanácsadói joggal szakértőket vonhat be.


6. A Társaság elnökét munkájában az elnökhelyettesek támogatják, felkérés esetén helyettesítik, és végzik az Elnökségtől kapott feladatokat. Kiemelt figyelmet fordítanak a Társaság tudományos tevékenysége színvonalának tartására, emelésére.

7. A Társaság főtitkára az elnök irányításával folyamatosan intézi a Társaság ügyeit. Irányítja a titkár tevékenységét, gondoskodik a határozatok és állásfoglalások végrehajtásáról, teljesíti az Elnökség által kijelölt feladatokat.


8. A Társaság titkára a főtitkár irányításával folyamatosan intézi a Társaság adminisztratív ügyeit, vezeti az ügyintézői apparátus tevékenységét. Előkészíti a közgyűlést, az elnökség üléseit, segíti a társaság szerveinek működését.

9. A Társaság főtitkárának és titkárának részletes feladatait és hatáskörét az Elnökség Ügyrendje szabályozza. [5]

 

12. §

A tisztségviselőkre vonatkozó közös szabályok


1. A tisztségviselőket hároméves időtartamra a Közgyűlés választja meg.

2. A tisztségviselők a Társaság vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a Társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az Alapszabály, illetve a Közgyűlés által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével a Társaságnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.


3. Megszűnik a tisztségviselői megbízás:


a. a megbízás időtartamának lejártával;

b. visszahívással;

c. törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével;

d. lemondással;

e. elhalálozással.


4. A tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha a Társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a Közgyűlés az új tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.


5. Nem lehet az FB elnöke vagy tagja az a személy, aki


a. a Társaság Elnöke, vagy az Elnökség tagja;


b. a Társaságban megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;

c. az a)-b) pontban meghatározott személyek hozzátartozója [Ptk. 685.§ b) pont].


6. A tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles a Társaságot előzetesen tájékoztatni arról, hogy tisztséget egyidejűleg más szervezetnél is betölt.


13. §

A Társaság képviselete


1. A Társaság képviseletét egy személyben a Társaság Elnöke látja el. Hosszabb idejű távolléte alatt az Elnök helyettesítésére az Elnökség által helyettesítéssel megbízott elnök-helyettes jogosult.

 


2. Az Elnök kapcsolatra lép, illetve kapcsolatot tart fenn hazai és külföldi intézményekkel. Ebből a célból szerződéseket, megállapodásokat köthet. Az utóbbiakkal az Elnökség másokat is megbízhat.

 

14. §

A testületi szervek működési rendje


1. A területi tagozatok, szakosztályok, tudományos klubok és önálló szakcsoportok (együttesen: testületi szervek) a Társaság önkormányzattal rendelkező alappillérei, a tudományos tevékenység műhelyei, de nem önálló jogi személyek.


2. A testületi szervek tevékenységének részletes szabályait a Közgyűlés által jóváhagyott, az adott testületi szerv ügyrendje tartalmazza.

 


V. fejezet

15. §

A Társaság gazdálkodásának főbb szabályai


1. A Társaság működésének gazdasági alapját a tagsági díjak (amelyet a Közgyűlés állapít meg), tagok, szponzorok és gesztorok önkéntes hozzájárulásai, szabad pénzeszközök megfelelő garanciák melletti kihelyezésének kamatai és más, a hatályos jogszabályok szerinti bevételek képezik.


2. A Társaság bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A Társaság tagjai a Társaság tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.


3. A Társaság vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.


4. A Társaság gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a 2.§-ban meghatározott tevékenységekre fordíthatja.


5. A tagsági díjak, az esetenkénti tiszteletdíjak, a Társasággal szerződéses viszonyban álló személyek juttatásainak meghatározása, az Elnökség hatáskörébe a költségvetésről szóló beszámoló és terv elfogadása, illetve annak módosítása a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.

6. Különleges esetekben az operativitás érdekében ideiglenesen az Elnökség által hozott határozattal is rendezhetők a Társaság tervtől eltérő pénzügyi-gazdasági kérdései. Ezekről azonban az Elnökség köteles a Közgyűlést tájékoztatni, illetve utólagos jóváhagyását beszerezni.

7. A Társaság bevételeiről és kiadásairól az Elnökség a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerinti formában és tartalommal nyilvántartást köteles vezetni és azt naprakészen tartani.


8. A bankszámlákról való rendelkezés a Gazdálkodási Szabályzatban meghatározottak szerint történik.


9. A testületi szerv által szerzett támogatás a testületi szervet illeti meg, de azt a Társaság más testületi szerveivel megoszthatja.


10. A Társaság szabad pénzeszközeiből céltartalék képezhető, amelynek felhasználása az Elnökség által hozott határozattal történhet.

 

VI. fejezet

16. §

A Társaság megszűnése


1. A Társaság megszűnik:


a. ha a Közgyűlés a Társaság feloszlását kimondja;

b. ha feloszlatják;

c. ha más szervezettel egyesül;

d. ha a Társaság szétválik;

e. ha megszűnését megállapítják.

2. A Társaság megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik, felszámolóként a társaság volt ügyintéző szerve az Elnökség jár el.

 

 

 

 


VII. fejezet

17. §

Vegyes és záró rendelkezések


1. Azokban a kérdésekben, amelyekről az Alapszabály, Ügyrend, Gazdálkodási Szabályzat és Etikai Kódex nem rendelkezik, a vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. Az Elnökség ennek alapján három hónapon belül köteles elkészíteni a kapcsolódó szabályzatok módosítását, pontosítását és az Elnökség által hozott határozattal azokat életbe léptetni.


2. A Közgyűlés, illetve az Elnökség által hozott határozatokról az Elnökség köteles folyamatos nyilvántartást vezetni. A határozatokat két munkanapon belül be kell vezetni a Határozatok Gyűjtőjébe. [6]

3. A Közgyűlés és az Elnökség üléseiről készült jegyzőkönyvekbe a Társaság tagjai betekinthetnek.

Az Alapszabályt a Társaság 2004. május 24-én megtartott alakuló Közgyűlése fogadta el.

Budapest, 2004. május 24.

 

……………………………………………………….

a Társaság elnöke

[1] A 2004. augusztus 02-i közgyűlésen megállapított szöveg.

[2] A 2004. augusztus 02-i közgyűlésen megállapított szöveg.

[3] A 2004. augusztus 02-i közgyűlésen megállapított szöveg.

[4] A 2004. augusztus 02-i közgyűlésen megállapított szöveg.

[5] A IV. fejezet 11. § 10. pontja a 2004. augusztus 02-i közgyűlésen törlésre került.

[6] A 2004. augusztus 02-i közgyűlésen megállapított szöveg.

Folyóirat

Naptár

mo
tu
we
th
fr
sa
su
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
www.magyarorszag.hu http://mhtt.eu http://www.nokitc.hu/hungarian/aktualis.html
Határrendészeti_Tagozat
http://www.bm-tt.hu/ http://www.bm-tt.hu/